A meggyőzés mind a meggyőző, mind a meggyőzendő fél oldaláról tudatos tevékenység. Jóllehet a másik viselkedésének befolyásolása lehetséges a befolyás forrásának szándéka nélkül is, és lehet valakit befolyásolni a tudta nélkül is. Az első fogalmi megközelítésben meggyőzésről akkor beszélünk, ha a befolyásoló félnek szándékában áll a befolyásolt fél viselkedését megváltoztatni, a befolyásolt fél pedig ennek tudatában, saját döntése nyomán változtat magatartásán.
A meggyőzés második jellemzője, hogy a meggyőző fél úgy gondolja, hogy céljai veszélyben forognak mások magatartása miatt.
A harmadik jellemző az, hogy a meggyőzés támadás a meggyőzendő fél önbecsülése ellen. Hiszen amikor azt próbáljuk elfogadtatni vele, hogy valamilyen magatartásán változtasson, akkor ezzel egyben azt állítjuk, hogy valamit rosszul gondol és tesz. Márpedig ha ilyen hibára hívjuk föl a figyelmét, az óhatatlanul sérti az önérzetét, és ellenállást, védekezést vált ki.
A fentiek alapján a meggyőzés fogalmát a következők szerint állapíthatjuk meg:
A meggyőzés minden esetben azt a tevékenységet jelenti, amellyel megkíséreljük legalább egy ember magatartását megváltoztatni szimbolikus interakció útján. Ez a viselkedésünk tudatos, és akkor kerül rá sor, amikor úgy látjuk, legalább egy ember céljait veszély fenyegeti és e fenyegetés eredete és mértéke indokolttá teszi, hogy erőfeszítést fejtsünk ki a meggyőzés érdekében. Kényes dolog, mert egy másik ember véleményének megváltoztatására irányuló bármilyen kísérlet azt sugalmazza, hogy az illető nézetei, attitűdjei és/vagy cselekedetei hibásak voltak.
A meggyőzés – különösen a közvetlen, s nem tömegtájékoztatási eszközö-kön keresztül megkísérelt meggyőzés fontos – további jellemzője, hogy – mint minden emberi érintkezés – kölcsönhatás. Azaz a meggyőzés folyamatában nem csupán egyirányú, a meggyőző féltől a meggyőzendő fél felé haladó hatásról beszélhetünk, hanem e folyamat során többé-kevésbé a meggyőző fél nézetei és viselkedése is módosulnak.
Végül, van olyan felfogás, amely szerint a meggyőzés közvetett kényszerítés. Eszerint az üzenet meggyőző hatása gyakran nagyban függ a meggyőző fél által kilátásba helyezett fenyegetések vagy ígéretek hitelességétől.