A szervezetfejlesztés (Organizational Development) olyan – elsősorban pszichológusok és szociálpszichológusok által képviselt – irányzat, amely abból indul ki, hogy a szervezetben az emberek magatartását döntően a feladathoz és a közösséghez való tartozásuk, szerepelvárásaik, társadalmi normáik és szükségleteik határozzák meg. A szervezetfejlesztés ennek megfelelően az egyéni és csoportos beállítódottságok és magatartás-minták céltudatos befolyásolására irányul.

A szervezetet a szervezetfejlesztők – mint általában a szociológia, a pszichológia és a magatartástudományi elméletek képviselői – olyan „mozgástérnek”, keretnek tekintik, amelyben a szervezeti tagok interakciói lezajlanak.

A szervezetfejlesztők alapvetően a következő célkitűzéseket próbálják tevékenységük során elérni (legalábbis ami a „klasszikus” szociálpszichológiai szervezetfejlesztést illeti):

  • Nagyobb teret adni a személyiség kibontakozásának, az önmegvalósításnak; jobban kielégíteni az egyéni szellemi és lelki szükségleteket.
  • Biztosítani, ill. fokozni kell a szervezet teljesítőképességét, rugalmasságát, innovációs képességét – mindezt elsősorban az emberek közötti kommunikációs és kooperációs készség javításával, a káros, diszfunkcionális konfliktusok kiküszöbölésével, a probléma-érzékenység és a kreativitás kialakításával.

E két cél (az egyének személyiségének, magatartásának megváltoztatása, illetve a szervezeti teljesítmény növelése) kétségkívül egyfajta komplexitással bíró igényt tükröz, ugyanis a szervezet megváltozása a szervezeti tagok magatartását és hozzáállását is megváltoztatja. Kismértékű szervezeti változások esetében többé-kevésbé megismerhető, és kezelhető magatartási jellmzőkkel számolhatunk. Minél nagyobb azonban a szervezeti változás, annál nagyobb súlyt kapnak a motivációk és az érzelmi szempontok.

A szervezetfejlesztést az alábbiak jellemzik:

  • Elsősorban  a szervezeti tagok (esetleg csoportok) befolyásolására irányuló olyan tevékenység, amely az ismeretek, a beállítódottságok, a motivációk és magatartások megváltoztatására helyezi a hangsúlyt.
  • A szervezetfejlesztés elsősorban magatartástudományi orientáltságú, alapvetően szervezetszociológiai és szervezetpszichológiai irányzat, amely úgy tekinti a szervezetet, illetve a szervezeti struktúrát, mint egy keretet, mint a szervezeti tagok (egyének és csoportok) interakcióinak mozgásterét.

A szervezetfejlesztés legfontosabb céljai a következőkben foglalhatók össze:

  • A munka humanizálása.
  • Megteremteni a lehetőségeket a szervezeti tagok mint személyiségek kibontakoztatásához, végső soron az önmegvalósításhoz.
  • A szervezeti tagok flexibilitásának, innovációs készségének és képességének a fejlesztése.
  • A szervezeti személyiség, a szervezeti és vállalati identitástudat (corporate identity) megteremtése és ápolása.