|
A hatékony ellenőrzést az alábbi módszerek segítségével lehet végrehajtani:
- a vezető beosztású dolgozók tevékenységének részeként folyamatosan elvégzendő vezetői ellenőrzés, - a munkafolyamatba épített ellenőrzés, - függetlenített belső ellenőrzés.
Vezetői ellenőrzés
A vezetői ellenőrzés eszközei az alábbiak:
- a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, aláírási jog gyakorlása, - a jogszabályok és vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai, pénzügyi – gazdasági és más információk, a rendszeres vagy eseti statisztikai és egyéb adatok elemzése, értékelése, - a beosztott vezetők és dolgozók rendszeres és eseti beszámoltatása a feladatok meghatározásáról és teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról, - közvetlen tapasztalatok szerzése céljából a munkahelyeken végzett helyszíni ellenőrzés, - a belső ellenőrzési rendszer folyamatos vizsgálata és fejlesztése.
A munkafolyamatba épített ellenőrzés
A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek a munkafolyamatok valamennyi szakaszára ki kell terjednie.
A szervezet vezetőjének rendelkezni kell: - az adott munkafolyamatban az ellenőrizendő munkafázisok (ellenőrzési pontok) kijelöléséről, - az ellenőrzés módjának meghatározásáról, - arról, hogy a következő munkafázis az ellenőrzés teljesítése nélkül nem kezdhető meg, - hiányosság észlelése esetén az elvégzendő teendőkről.
Függetlenített belső ellenőrzés
A függetlenített belső ellenőrzés során vizsgálni kell: - az ellátott feladatok és az ellenőrzött szerv jogi, gazdálkodási formájának, kapacitásának összhangját, - az alap- és kiegészítő tevékenységek ellátását és annak módját, - a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását, - a létszám és bérgazdálkodást, - a tárgyi eszközök kihasználását, fenntartását és fejlesztését, az egyéb erőforrások felhasználását, - a saját bevételek alakulását, azok feltárására, növelésükre tett intézkedések hatását, a követelések nyilvántartásának szabályszerűségét és beszedését, - a kötelezettségvállalások megalapozottságát, - az intézményi működés szabályozottságát, - az éves beszámoló és az eredmények valódiságának kimunkálását, szabályszerűségét, - a számviteli előírások betartását.
Az ellenőrzés - átfogó, téma-, cél- és utóellenőrzés lehet, - irányulhat a szabályszerűség és/vagy a hatékonyság vizsgálatára, - lefolytatható előzetesen, egyidejűen vagy utólagosan.
Átfogó ellenőrzés keretében kell a vizsgált szervnél meghatározott időszak alatt végzett szakmai feladatok és a költségvetési gazdálkodást jellemző folyamatok együttes, egymással összefüggésben történő ellenőrzését elvégezni. Témaellenőrzést kell tartani, ha az adott feladatot egy időben több szervezeti egységnél indokolt ellenőrizni abból a célból, hogy a vizsgálat eredményeként általánosítható következtetéseket lehessen levonni, és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen tenni.
Célellenőrzést kell végezni, ha a szervezeti egységnél egyedi téma, feladat kivizsgálása válik szükségessé.
Utóellenőrzést kell tartani, ha valamely előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján indokolt a megtett intézkedések teljesítésének és azok hatásának vizsgálata.
Szabályszerűségi ellenőrzést kell elrendelni, ha a jogszabályok és belső szabályzatok, vezetői rendelkezések megtartásának vizsgálata szükséges.
Hatékonysági vizsgálatot kell lefolytatni annak megítélésére, hogy a vizsgált rendszer működése alkalmas-e a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt elérni, rámutatva azokra a tervezési, szabályozási, szervezési, fejlesztési, ösztönzési intézkedésekre, amelyekkel e követelmény elérhető.
Előzetes ellenőrzésnek minősül az az ellenőrzés, amelyet - a munkafolyamatba épített ellenőrzéskor a munkafolyamat egyes szakaszaiban végeznek a pénzügyi-gazdasági eseményt megelőzően, - a döntéshozatal elősegítése érdekében rendelnek el.
Egyidejű ellenőrzés az az ellenőrzés, amelyet a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtásával párhuzamosan kell elvégezni.
Utólagos ellenőrzés a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtását követően elrendelt ellenőrzés.
|